2010. október 22., péntek

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye....

Nagyon szeretem Zoránt! Ezt a számát, amikor először hallgattam, megkönnyeztem. Bár nem csak először, ma is. Hangulattól függ, de most valahogy épp ilyen érzékenyebb napokat élek. Lehet, hogy a közelgő diplomaleadási határidő is hatással van rám, nem tudom. (Holnap viszont megyek haza és találkozom a szüleimmel, tesómmal, és az unokatesóim közül is párral! Alig várom! :))


Mindenesetre ez született:


Talán majd megy egyszer Meskára...

2 megjegyzés: