2014. augusztus 1., péntek

Je t'aime Paris

 Apum főnöke jóvoltából a szüleim évről évre hajókázni mentek külföldre. (vitorláztak, van vitorlás vizsgája a főnökének, bejárták már Görögországot, Franciaországban csatorna hajókáztak, de voltak a Karib-tengeren is!!!) Idén úgy alakult, hogy nem volt és nem is lesz ilyesmi, ezért a spórolt pénzt hosszú évek múltán egy szűk családi nyaralásra áldozták, ahogy már régen nem voltunk: Anya, Apa, Öcsi és én. Furcsa is volt Imi nélkül, de nagyon jól éreztük magunkat.
 Mivel Fehérvár Travel-es szervezett, csoportos út volt, így nagyon sok mindent láttunk, de semmit sem alaposan.  Nagy előny volt az idegenvezető hatalmas tudása, és hogy a busz a látnivalók lábánál tett le minket. Hátrány a feszített tempó, kevés alvás, rengeteg buszon zötykölődés. Odafele és visszafele is megszálltunk Németországban, így nem volt éjszakai buszozás.
 Sajnos sok kép nincs meg, mert napi 500 készült kb. és ezért folyamatosan letöltöttük öcsim laptopjára, ami most otthon van Dunaújvárosban...pedig jártunk még sok-sok helyen a képeken lévőkön (Versailles, Eiffel, torony, Notre Dame, Loire völgyi kastélyok) kívül, pl. a Louvre-ban is, Invalidusok templomában, a Diadalívnél, Sarcé Coeur, Montmartre....)
 Jó kis csapat volt, sokat nevettünk, éjszaka beszélgettünk, sétáltunk, pingpongoztunk.
 Utolsó nap hajóztunk a Szajnán.




 És persze istenieket ettünk a párizsi Campanile szállodában: a crepe volt a gyengém Nutellával, illetve almapürével, a croisson is mennyei, azt sajttal, sonkával ettem. Vacsira kaptunk ráksalátát avokádóval, almatortával és még sorolhatnám :)